XI.3. A béreket terhelő költségek (személyi jövedelemadó és járulékok)

Minden bérjellegű kifizetés után mind a kifizető (a vállalkozás), mind a jövedelem megszerzője társadalombiztosítási járulékot, a jövedelmet szerző magánszemély pedig személyi jövedelemadót is fizet. Ez az eset áll fenn akkor is, ha Magadnak fizetsz jövedelmet a vállalkozásodból, akkor is, ha alkalmazottaid vannak, és akkor is, ha megbízási szerződéssel, alkalmi jelleggel adsz munkát valakinek. A kifizetett bérjellegű jövedelemből a kifizetőnek - azaz a Te vállalkozásodnak - kell levonni a személyi jövedelemadót. Ez az adó többnyire „sávos”, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb éves jövedelem esetén kisebb kulccsal adózik, majd ha az éves jövedelem egy bizonyos szintet elér, akkor az e feletti részből magasabb kulcs alapján vonják az adót. Időszakonként változó, hogy kettő vagy három kulcsos-e a személyi jövedelemadó, illetve, hogy a legalsó kulcs 0%-e, azaz van-e egy olyan minimális jövedelem szint, amely után nem kell adót fizetni. Az is elő szokott fordulni a magyar adórendszerben, hogy a legalacsonyabb jövedelmű alkalmazottak ún. adójóváírást kapnak, ami azt jelenti, hogy a minimálbér környékén gyakorlatilag egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni, de ez a kedvezmény magasabb jövedelem esetén már nincs. Tudni kell azonban, hogy csak munkaviszonyban foglalkoztatott személyekre vonatkozik az adójóváírás. Egyéni vállalkozókra és tagi jövedelemmel rendelkezőkre, valamint megbízási szerződéssel foglalkoztatottakra nem.

A bérjellegű jövedelmek után mind a kifizető - azaz a Te vállalkozásod - , mind a jövedelem címzettje - aki adott esetben Te Magad vagy - fizet társadalombiztosítási járulékokat. De az SZJA-hoz hasonlóan mind a magánszemély, mind a kifizető által fizetendő járulékokat a kifizető vallja be és utalja át az APEH-nek. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a magánszemély fizetéséből (ún. bruttó bér) az SZJA-t és a magánszemélyt terhelő járulékokat a kifizető egyből levonja, és a magánszemélynek csak a levonások utáni maradékot, az ún. nettó összeget fizeti ki.

A bérjellegű kifizetéseket, és azok közterheit havonta - a következő hónap 12-ig - kell bevallani és megfizetni az APEH-nek. Amint azt már többször írtuk, a bevallást mindenképpen a könyvelőddel intéztesd, azonban az összegeket átutalnod Neked kell. De azt is a könyvelőd számolja ki és írja meg Neked, hogy pontosan milyen összegeket és milyen számlákra kell utalni. Az APEH-nél külön számlára történik minden közteher - személyi jövedelemadó, nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék stb. - utalása.
Mind Magadnak, mind alkalmazottaidnak legalább a mindenkori minimálbért kell kifizetned, a TB-járulékok kötelező minimális alapja pedig a minimálbér kétszerese. (Utóbbi alól csak az induló egyéni vállalkozók kapnak felmentést az első pénzügyi évben. Nekik csak a minimálbér után kell TB-járulékot fizetni.)

A bérjellegű költségeknél szót kell ejteni a munkatársaknak fizetett béren kívüli, illetve a nem a vállalkozás munkatársainak fizetett természetbeni juttatásokról. Az előbbi csoportnak többféle juttatás - bizonyos keretek között - a bérfizetésnél jóval kedvezőbb adózás mellett adható. Ezek a juttatások társadalmi szempontból fontos célokat szolgálnak - az öngondoskodást, az Internet-használat terjedését, a munkavállalók egészségmegőrzését, pihenését, a tömegközlekedést, a hazai turisztikai és vendéglátó vállalkozások piacának fejlesztését. Ennek megfelelően önkéntes magán- és egészségpénztári befizetés, üdülési csekk, étkezési utalvány, Internet-költségtérítés és tömeg­közlekedési költség térítése adható kedvezményes adózással a munkavállalónak. Valamennyi juttatás csak egy bizonyos mértékig mentes a közteherfizetés alól. Ezek a mértékek évente változnak, általában a mindenkori minimálbér függvényében.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a juttatások csak alkalmazottaknak adhatók kedvezményes adózással, tehát, ha Magad is szeretnéd őket igénybe venni, akkor alkalmazottnak kell lenned a saját vállalkozásodban. Ehhez mindenképpen szükséged van egy tulajdonostársra, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja feletted. Egyéni vállalkozó tehát ilyen juttatást saját maga számára semmiképpen nem tud igénybe venni. (De az alkalmazottjának természetesen adhat ilyen juttatást.)
Az alkalmazottnak a kedvezményesen adható mérték felett, illetve nem a vállalkozás alkalmazottjának adott természetbeni juttatás mindenképpen adóköteles, mégpedig általában nagyon jelentős mértékű közterhek terhelik. Ezeket az adókat a juttatás kifizetését követő hónap 12-ig kell bevallani és megfizetni a többi személyi jellegű közteherrel együtt.
Amire még figyelni kell, hogy ha már több alkalmazottad lesz, akkor az azonos munkakörben azonos ideje dolgozó munkatársaknak azonos mértékű béren kívüli juttatásokat kell adnod, nem diszkriminálhatsz.
A béreket terhelő közterhek fejezetben mindenképpen említést kell tenni arról, hogy a könyv írása idején Magyarországon létezik az ún. alkalmi munkavállalás intézménye. Ez mikrovállalkozóknak nagyon praktikus lehetőség, hiszen már akkor is legálisan tudnak igénybe venni munkaerőt, amikor egy fő- (vagy akár rész-) állású munkatársat még nem bír el a vállalkozás. Mivel 2009-ben több olyan hír látott napvilágot, hogy változni fognak az alkalmi munkavállalás feltételei, ezért a részleteket nem írjuk le, azokat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (www.afsz.hu) megtalálod.