- E-learning tananyag
- Impresszum
- Kedves Olvasó!
- I. ÉN, A VÁLLALKOZÓ
- II. VÁLLALKOZÓI ÖTLETTŐL A VÁLLALKOZÁSI LEHETŐSÉGIG
- III. A VÁLLALKOZÁSOK LEHETSÉGES JOGI FORMÁI
- IV. ELEMZÉS, CÉLKITŰZÉS, STRATÉGIA
- V. AZ ÜZLETI TERVEZÉS
- VI. A MARKETINGTERV
- VII. A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDTETÉSE
- VIII. PÉNZÜGYI ÉS FINANSZÍROZÁSI TERV
- IX. A VÁLLALKOZÁS KOCKÁZATAI
- X. MIT MIBŐL FINANSZÍROZHATUNK?
- XI. VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSA
- XII. IRODALOMJEGYZÉK
- XIII. GAZDASÁGFEJLESZTÉSSEL FOGLALKOZÓ SZERVEZETEK ÉS WEBOLDALAK
- XIV. ÁBRÁK LISTÁJA
"Küldetésünk a fenntartható gazdaság és az esélyegyenlőség előmozdítása az etikus, tudatos és hatékony vállalkozói magatartás népszerűsítésén és fejlesztésén keresztül."
VI.2. Marketingstratégia
VI.2. MarketingstratégiaA marketingstratégia a vállalkozás összehangolt és összetett cselekvési programja a marketingcélok elérésére. Megmutatja, hogy a vállalkozás melyik piacon, milyen módszerekkel kívánja a vevők figyelmébe ajánlani és a vevőkhöz eljuttatni termékét, illetve, hogyan bírja rá üzleti partnereit, hogy az ő termékét forgalmazzák. A marketing stratégia szól arról is, hogy a vállalkozó mit tesz azért, hogy a vásárlók érdeklődését tartóssá tegye, illetve a vásárlók számát bővítse. Mindezek első lépése a célpiac meghatározása. Piacszegmentálás. Mi legyen a célpiacom? A célpiac egy adott piacon bizonyos szempontból hasonló vásárlói csoportok közül az vagy azok, amelyeket a vállalkozás egy adott termékkel vagy szolgáltatással és a róluk szóló üzenetekkel megcéloz. Alapelv, hogy nincs a világon olyan termék, amely a lehetséges vásárlók teljes körének igényeit kielégítené, illetve amelyért mindenki hajlandó pénzt áldozni. Egy termék értékesítésekor az összes eladott mennyiség kb. 80 százaléka a vásárlók kb. 20 százalékánál kel el (ez a Pareto-elv, más néven a 80/20-as szabály). Tehát minden vállalkozó két nehéz feladat előtt áll: egyrészt meg kell találnia lehetséges fogyasztóit, másrészt meg kell céloznia azt a kört, amely ezek közül a legnagyobb valószínűséggel lesz a legjobb fogyasztója. A célpiac megtalálásának szükségességét a következőkkel lehet indokolni:
A célpiacod meghatározásához meg kell tanulnod a vevőd fejével gondolkozni, meg kell értened, hogy tulajdonképpen miért vásárolja a termékedet. Nem elég, ha Te meg vagy győződve arról, hogy a terméked jobb, mint a versenytársaké, hogy kiváló a minősége vagy kedvező az ára. A fogyasztódnak kell úgy éreznie, hogy ha Tőled vásárol, az jó az ő számára – elégedetté teszi valamilyen szempontból. Például a biztosítást “megvásárló” fogyasztót valójában a biztosítással megszerzett nyugalom teszi elégedetté, a divatos, magas talpú cipőt vásárló tinédzser lányt a barátnői csodálata, a drága étteremben üzleti ebédet fogyasztó vállalkozót az a tudat, hogy üzleti partnerére sikerült jó benyomást tennie. A piac szegmentálása egy nagyobb piac felosztását jelenti olyan kisebb fogyasztói (magán vagy intézményi vásárlói) csoportokra, amelyeknek tagjai bizonyos szempontból a lehető legjobban hasonlítanak egymásra, míg a csoportok egymástól a lehető legnagyobb mértékben különböznek. A szegmentálás alapja lehet a csoport valamilyen jellemzője (például földrajzi, demográfiai, szociális, ellátottság- vagy attitűdbeli), cselekedete (például vásárlási, fogyasztási, utazási, szabadidős szokása) vagy igénye (például presztízs, tudásvágy, biztonság). Ezek a szegmensek adott esetben nagyon eltérő módon viszonyulhatnak a vállalkozásod termékéhez. Aszegmentálás lényege nem az, hogy bebizonyítsuk, hányféle vásárlónak tudjuk eladni a termékünket, hanem hogy kiderítsük, melyiknek tudjuk eladni legbiztosabban és a legnagyobb haszonnal. Hibásan gondolkodik az a butikos, aki arra a kérdésre, hogy kik a vevői, rávágja, hogy mindenki. Valóban a 70 éves nagymamától a 3 éves gyermekig mindenki igényét ki akarja, és ki tudja elégíteni? Nyilvánvalóan nem is érdemes erre törekednie. A termékünkkel megcélozni kívánt szegmens meghatározása akkor hatékony, ha az se nem túl tág, se nem túl szűk (azaz megfelelően homogén), ha relatíve jövedelmező, ha elérhető számodra, és ha a tagjai is el tudják érni a vállalkozásodat.
Próbáld meg minél pontosabban elképzelni, ki lehet az, aki termékedet/ szolgáltatásodat leggyakrabban vásárolja, illetve igénybe veszi. Fontos, hogy minél jobban tudd a tipikus vevődet/fogyasztódat jellemezni, hiszen ekkor tudod számára a legtestreszabottabb szolgáltatást nyújtani, a leghatékonyabb kommunikációs módszereket kiválasztani, a legmegfelelőbb eladási csatornákat alkalmazni. A szegmenseket megállapíthatjuk földrajzi, demográfiai, pszichografikus és magatartási jellemzők szerint.
Ha megtaláltad a vállalkozásodhoz, termékedhez illő szegmentálási módot, és megvannak az egynemű fogyasztói csoportjaid, itt az ideje, hogy leszűkítsd a kört a legmegfelelőbbekre. Némely terméknél elég lehet egy változó - például a nem - arra, hogy kétfelé ossza a piacot (például intimbetét). Máskor nehezebb a dolgod, például egy nagyon sokféle szolgáltatást nyújtó, és ezzel párhuzamosan drága autóriasztót eladhatsz elvileg minden autótulajdonosnak, de nem valószínű, hogy mindenki Tőled fogja megvásárolni. Érdemes a város autótulajdonosait megvizsgálnod lakóhely és jövedelem szerint (földrajzi és demográfiai jellemzők). Vannak különlegesen jól behatárolható piaci szegmensek, például az Óriás Shop az átlagnál magasabb férfiaknak árusít divatos öltönyt, farmert, szabadidőruhát, fehérneműt. Hogy a szóba jöhető piaci szegmensek közül végül is melyeket választod, ehhez adnak segítséget a következő szempontok:
A szegmentálás során sose feledd, hogy nem az a lényeg, hogy te mit gondolsz a termékről és a vásárlónak nyújtott előnyeiről, hanem, hogy a vásárló mit gondol róla! El kell találnod, hol állhatsz a vásárló megítélésének tükrében, illetve, hogy ott állsz-e, ahol látni szeretnéd Magad. Ebben segít a pozícionálás. Ennek során saját terméked előnyeit kell hangsúlyoznod a versenytársakéhoz képest a megcélzott szegmensnek. A versenytárselemzés A vállalkozásodnak mindazok a versenytársai, akik segítségével a vevőid ugyanazokat az igényeiket elégíthetik ki, mint amelyeket a Te termékeddel, szolgáltatásoddal. Egy pizzériának nem csak egy másik pizzéria a vetélytársa, hanem a McDonald’s, sőt a közeli olcsó és gyors kifőzde is. Egy virágüzletnek versenytársa a mellette lévő édesség bolt, mert a kedvesének virágot vagy bonbont is vehet valaki. A legfontosabb kérdések, amiket a versenytársaiddal kapcsolatban fel kell tenned:
Fontos hangsúlyozni, hogy a versenytárs nem ellenség, nem háborúzunk vele, hanem egyszerűen jobbak szeretnénk lenni nála. Sőt, a vállalkozókról szóló kutatások azt mutatják, ha egy vállalkozó együttműködik másokkal, például közösen végeznek bizonyos beszerzéseket, közösen – esetleg hálózatba kapcsolódva – értékesítenek, nagyobb esélyük van a sikerre. Különösen igaz ez a mikrovállalkozásokra, akiknek nehéz a nagyokkal versenyben maradni. A különböző állami, európai uniós pályázati források is sok esetben jobban elérhetőek és hatékonyabban felhasználhatóak, ha a vállalkozók közösen pályáznak. A marketingmix A szegmentálással foglalkozó alfejezetet azzal zártuk, hogy a pozícionálás során saját terméked előnyeit kell hangsúlyoznod a versenytársakéhoz képest a megcélzott szegmensnek. A saját terméked előnyeinek hangsúlyozása az ún. marketingmix kialakításával történik. A marketingmix azoknak a tényezőknek az együttese, amelyek segítségével előnyhöz juttathatod a fogyasztódat. Ezek maga a termék, szolgáltatás, a termék ára, az értékesítési csatorna, amelyen keresztül a terméket eljuttatod a vevődnek, és az a mód, ahogy a vevőddel kommunikálsz a termékedről és a vállalkozásodról. A marketingmixet 4P-ként is emlegetik, a mix egyes elemei angol nevének rövidítéseként. (Product: termék, Price: ár, Placement: értékesítési csatorna, Promotion: kommunikáció). Marketingstratégiára azért van szükségünk, mert fontos, hogy tervszerűen és szervezetten használjuk fel a rendelkezésünkre álló erőforrásokat. A stratégia általános értelmezése alapján itt is arra keresünk választ, hogy hol és hogyan működjünk. Az első kérdésre válaszol a célpiac, míg a második kérdésre a pozícionálás, amelynek eszköze a marketingmix. Fontos, hogy mindig a vásárló fejével kell gondolkoznod. Fel kell ismerned, hogy mi lehet az, amiért a vásárló hasznosnak tartja a termékedet, szolgáltatásodat, és hogyan tudod optimálisan kihasználni a vásárló hajlandóságát e „hasznosság” megszerzésére. A marketingmix egyes elemei nem alakíthatóak ki, illetve változtathatóak külön-külön, és nem is hatnak önmagukban. Nem elég, hogy tudják a vevők, hogy jó a termékünk, szolgáltatásunk, el kell találnunk azt az árat, amit hajlandók érte megadni. És az sem elég, ha jó áron kínálod a termékedet, arról is gondoskodnod kell, hogy eljusson a híre a vevőidhez, hogy elhitesd a vevőddel, hogy a terméked mindazt tudja, amit ígérsz. Azt is lehetővé kell tenned, hogy a meggyőzött vevő fizikailag hozzáférjen a termékedhez, meg tudja azt vásárolni. Ha fodrász szalont nyitsz egy középiskola szomszédságában azzal, hogy elsősorban a fiatalokat célzod meg vendégként, akkor az üzleted berendezése, a falak színétől a zenéig mind az ő ízlésüket, igényüket kell, hogy szolgálja. A szórólapok, reklámanyagok is fiatalosak, színesek lesznek. Az áraidat valószínűleg közepes szinten érdemes tartanod, mivel a középiskolások a szüleik pénzéből járnak fodrászhoz. Ha a középiskolát bezárják, eltűnik a fiatalság a környékről, még mindig nincs veszve az üzlet, csak meg kell határozni egy másik piaci szegmenst, például a 35-55 éves dolgozó női korosztályt. Ekkor át kell gondolnod az üzlet dekorációját, meg kell változtatnod a zenét, a nyitva tartást, új reklám anyagokat kell készítened, hogy az új ügyfeleket minél hatékonyabban tudd az üzletbe csábítani. Természetesen az új célpiacnak nyújtott szolgáltatásaid – vágási stílusok, festés, melír stb. – sem lesznek ugyanazok, mint amit a középiskolásoknak kínáltál. Termék (1. P: product) Attól függően, hogy milyen terméket viszel piacra, a háztartási vagy a szervezeti piacon fogsz versenyezni, bizonyos esetekben akár mindkettőn. A háztartási piacon olyan termékek cseréje zajlik, amelyek végfogyasztókhoz jutnak el, és nem kerülnek további felhasználásra. Ezen a piacon a termékek kategorizálását célszerű a marketingstratégia szempontjából vizsgálni, és ekkor az a lényeges, hogy a vásárlói döntés mennyi pénzt, időt és kockázatot hordoz. A szervezeti piacon ellenben olyan termékeket értékesítenek, amelyeket beépítenek, vagy újabbak előállítására használnak fel (alapanyagok, alkatrészek stb.). Háztartási piacnak kínált termékek lehetnek például a napi tömegcikkek, amelyek viszonylag olcsók és minimális fontolgatással és erőfeszítéssel, alacsony kockázattal szerezhetők be. A következő csoport a szakcikkek, amelyek drágábbak és kockázatosabbak, ezért megvásárlásukra – összehasonlításukra és kiválasztásukra – több időt fordítanak. A harmadik csoport a speciális vagy luxustermékek, amelyek nagyon drágák, és annyira egyediek vagy speciálisak, hogy a fogyasztó nem sajnálja az időt és az erőfeszítést a beszerzésükre. Hasonló kategorizálást a szolgáltatások területén is tehetünk, bár a szolgáltatási piacokon az árkategória és az igénybevétel gyakorisága között nincs olyan direkt összefüggés, mint a termékek esetében. Egyszerű, gyorsan és kis kockázattal igénybe vehető szolgáltatás például a kulcsmásolás, amit tipikusan nem nagy tömegben vesznek igénybe a fogyasztók. Szakszolgáltatásnak számítható – még ha nem is feltételez szakképzettséget – például a takarítás vagy a gyermekfelügyelet. Bizalmi jellegük miatt eleinte mindenképpen kockázatosak az ügyfél számára. Mivel általában rendszeresen veszi ezeket igénybe egy-egy háztartás, komoly kiadást is jelentenek. Nem luxus, de mindenképpen nagytételű, nagy kockázattal járó szolgáltatás például egy lakás felújítása. E csoportosítás előnye, hogy tudva, hogyan vélekednek a fogyasztók a termékről, és hogyan vásárolják meg azt, a fogyasztói viselkedéshez illeszthetjük marketingtervünket. Ennek megfelelően kell kidolgoznunk a termék vagy szolgáltatás technikai jellemzőit, megjelenését (vagy annak a környezetnek a megjelenését, ahol a szolgáltatást nyújtjuk), minőségét, márkanevét, logóját, szükség esetén csomagolását, szolgáltatás esetén üzletszabályzatot, az igénybevétel és a garancia feltételeit. Utóbbi esetben nagyon fontos tényező az ember, aki a szolgáltatást nyújtja. Például a fodrász ápolt, rendezett külseje, kedves, figyelmes magatartása sokat segít abban, hogy a vendégek visszatérjenek hozzá. Az ár és az árképzés (2. P: Price) Az ár a terméked, szolgáltatásod pénzben kifejezett értéke. A piac által elfogadott ár megmutatja, mennyit költhetsz a terméked, szolgáltatásod előállítására, és viszont: az előállítási költség meghatározza, hogy legalább milyen árat kell kérned a piactól. Az árképzés fő feladata, hogy a marketingmix többi eleméhez illeszkedő, optimális nyereséget hozó árat szabj meg. Nem elég, ha tudod, hogy mik a piaci árak, és az sem, hogy ehhez képest milyen ár segít terméked pontos pozícionálásában, ha közben a vállalkozás nem nyereséges. Azaz az árképzéshez meg kell ismerned a piaci keresletet, azonosítani az árat illető megszorításokat (vásárlói felfogások, verseny nyomása, jogszabályok), de elemezned kell a nyereségesség lehetőségét is. Sok esetben a versenystratégia éppen az alacsony ár - ehhez viszont tudnunk kell, hogy árversenyre többnyire csak hatékony tömegtermeléssel érdemes vállalkozni. Kezdő, szolgáltató vállalkozóként dönthetsz alacsony ár mellett, de gondolj arra, hogy az alacsony ár a nem megfelelő minőség érzetét keltheti a vendégben, sőt bizonyos piacokon a túl alacsony ár gyanús. A terméked, szolgáltatásod árát három dologtól kell függővé tenned: a termék előállításának költségétől, attól, hogy a versenytársaid mennyit kérnek a saját termékükért, és attól, hogy vevőid mennyit hajlandóak fizetni a termékedért. Egy piaci körülmények között működő vállalkozás árainak mindhárom tényezőhöz igazodnia kell, bár általában létezik egy – a piac sajátosságaitól függő – fő rendező elv. Ha a termék/szolgáltatás árát a kereslet vagy a versenytársak árai alapján határozod meg, a költségek elemzése akkor is elkerülhetetlen. Ebben az esetben a költségeket kell a piac által meghatározott árhoz igazítani (nem pedig az árat a költségekhez), és ha ez nem lehetséges, akkor le kell mondani a termék/szolgáltatás piacra viteléről. Először piackutatással meghatározod az elfogadható árat, utána kiszámolod, hogy annyiért neked megéri-e értékesíteni. (Elsősorban kevésbé költséges tevékenységek – szolgáltatások – esetén szokás alkalmazni.) Ugyanakkor a költség-alapon adódott árat is össze kell vetni a piac által elfogadottal, valamint a versenytársak áraival. Ebben az esetben először kiszámolod, hogy neked mennyibe kerül a termék vagy szolgáltatás, utána piackutatással felméred, hogy a piac elfogadja-e azt az árat. (Költség-intenzív tevékenységek – gyártás, kereskedelem – esetén szokás alkalmazni.) Néhány példa a kereslettől függő árképzési stratégiára: Néhány példa a versenyközpontú árképzése: Az árképzésnél egyrészt tekintettel kell lenni az önköltségre, ez a szóba jöhető árak alsó határa. A felső határ pedig az az összeg, amit a piacon a fogyasztó hajlandó megadni az adott termékért. Annak meghatározása során, hogy a két szélsőérték között pontosan hol alakítsd ki az áradat, figyelembe kell venned a terméked, szolgáltatásod árérzékenységét. Az árérzékenység azt fejezi ki, hogy az ár megváltozását milyen mértékben követi a kereslet megváltozása. Ha nagy ár-érzékenységű piacon fogsz vállalkozni, akkor számolnod kell azzal, hogy az áraid emelkedése esetén jelentős mennyiségű vevőt veszítesz, ugyanakkor árcsökkentéssel járó akcióid nagy eséllyel sikeresek lesznek. Az árérzékenységet befolyásolja a termék egyedisége, helyettesíthetősége, a termékek összehasonlíthatóságának bonyolultsága, az, hogy mekkora költekezést jelentenek a vevő számára, valamint az, hogy az ár és a minőség arányban állnak-e egymással. A marketing szempontból meghatározott ár pénzügyi szempontok alapján történő alátámasztásával, a költségek számbavételével, a fedezeti pont és a nyereség meghatározásával a VIII. fejezetben még részletesen foglalkozunk. A pozícionálás egyik legfontosabb eleme termékünk/szolgáltatásunk elhelyezése a termékminőség-ár mátrixban. Fontos, hogy a mátrix megfelelő celláját tartalmazó stratégia kifejezésre jusson a kommunikációnkban, sőt akár az értékesítési csatorna kiválasztásában is. Például a kommunikációban a presztízs szempontokat hangsúlyozzuk, ha a felár stratégiát alkalmazzuk, és a „megéri az árát” üzenetet, ha a takarékosat. Az előbbi esetben nagyon igényes, az utóbbi esetben egyszerűbb, praktikus környezetben szolgáltatunk.
Az ár mellett nagyon fontos imázs-befolyásoló, valamint forgalomgeneráló elemek az árstruktúra, a fizetési feltételek és az akciópolitika. Ezzel kapcsolatban azt érdemes végiggondolnod, hogy az Általad nyújtott szolgáltatás forgalmát tudod-e - és ha igen, milyen feltételekkel - bérletrendszerrel növelni. Vagy, hogy jellemzően előre vagy utólag fizetnek ügyfeleid? Szokás-e előleget kérni? Fontos-e Számodra arra ösztönözni a vevőket, ügyfeleket, hogy előleget adjanak? Ha igen, nyújtasz-e ezért valamilyen kedvezményt? Gondolkodj el azon is, hogy mi történik, ha nem azt kapja a vevő/vendég a pénzéért, amit várt? Fodrászként például visszafizeted a hajfestés árát, vagy önköltségi áron újra fested az elégedetlen vendég haját? Döntened kell arról, hogy vásárolhat-e a vevő részletekben, és tervezed-e, hogy elfogadod a bankkártyás fizetést. Fontos lehetőség az akciók és törzsvásárlói programok alkalmazása is. Értékesítés (3. P: Place) Az értékesítés, terjesztés a termék eljuttatásának folyamata előállítótól fogyasztóig, sokszor több lépcsőn, több közvetítőn keresztül. A piaci csatorna a terméknek az előállítótól a fogyasztóig történő eljuttatására tervezett rendszer, amely emberekből és szervezetekből áll, akik létesítmények, berendezések és információs források felhasználásával segítenek a termék fogyasztóhoz juttatásában. Az Általad tervezett, és a későbbiekben működtetett szolgáltatásra alapozott vállalkozás annál eredményesebb lesz, minél közvetlenebbül jutsz el a vevőhöz, vendéghez, ügyfélhez. Erre jó példa, hogy kozmetikusként is árusíthatsz Magad készítette krémeket, de ezeket elsősorban a saját vendégeidnek kínálod (de ne felejtsd el, a kereskedelmi tevékenységhez külön engedélyre lehet szükséged). Fordítóként dönthetsz úgy, hogy csak az Interneten keresztül értékesíted a szolgáltatásodat, iparművészként pedig web-áruházat is működtethetsz. Szolgáltató mikrovállalkozások számára általában a következő értékesítési csatornák közül jöhet szóba egy vagy több: saját üzlet, bolt vagy iroda, értékesítés a vevő otthonában, értékesítés Interneten vagy telefonon keresztül. A fogyasztói piacon a közvetítők száma maximum három lehet, és az alábbi csatornák fordulnak elő:
Kommunikáció (4. P: Promotion) Akármilyen jó a terméked, senki sem fogja megvásárolni, ha nem tudják a vevőid, hogy létezik. A promóció (kommunikáció, eladásösztönzés) egy sor módszert foglal magában, amelyet az eladó a vásárlóval vagy a lehetséges vásárlóval történő kommunikációhoz használ. Funkciói:
A kommunikáció eszközei: Reklám: fizetett, nem személyes kommunikáció a célpiaccal, például rádión, televízión, újságon, hirdetőtáblán vagy plakáton keresztül.
Eladásösztönzés: a termék iránti keresletet serkentő eljárások, például kuponok, versenyek, törzsvásárlói programok, ingyen áruminták. Közönségkapcsolatok (PR public relations): kommunikáció a vállalkozásról és termékeiről alkotott közvélekedés befolyásolására (például sajtótájékoztató, sajtóanyag, események szponzorálása). Személyes eladás: szemtől szembeni kommunikáció egy eladó és egy vagy több vásárló között (például vállalati akciók, lakásban történő eladások, telemarketing, szemináriumok). Direkt marketing: a vásárlók megkeresése telefonon, levélben vagy egyéb, nem személyes kommunikációs eszközök segítségével. A legnagyobb probléma annak eldöntése, hogy milyen legyen az optimális kommunikációs mix, azaz hogyan kombináljuk a fenti elemeket. Ebben segítenek a következő kérdések:
A nagyobb vállalkozások egyik leggyakrabban használt kommunikációs eszköze a reklám. Mikrovállalkozásoknak azonban csak óvatosan és alapos mérlegelés után ajánlható ez a költséges kommunikációs forma. A szóba jöhető reklámcsatornák az Internet, a helyi média, esetleg az óriásplakátok. Az üzenet mindig nagyon konkrétan a termékedről, pontosabban annak a vevőd számára nyújtott előnyeiről szóljon. Néhány tapasztalati jellemző szerint a sikeres reklám újszerű, figyelemfelkeltő, nem bántó, rövid, világosan érthető és megjegyezhető. A reklámtevékenység megtervezéséhez el kell dönteni:
Fontos hangsúlyozni, hogy a vállalkozásban minden és mindenki üzenethordozó, tehát kommunikál! Ami látható (azaz például egy boltban a raktárajtón innen minden), az rengeteget elárul a vállalkozásról. Jó reklám, ha a pulton lévő áruk tiszták, rendezettek, ha a pultok tömve vannak. Eladásösztönző az is, hogyan bánnak az ügyféllel, vevővel – telefonon és személyesen egyaránt. Ha kapcsolatba lépsz üzleti partnereiddel, az első promóciós eszköz a névjegykártyád, amely akkor üzletszerű, azaz profi, ha nem hivalkodó és jól olvasható, ha nincs rajta túl sok információ, de a neved, címed, vállalkozásod profilja és telefonszáma pontosan megérthető belőle. Viszonylag kevéssé költséges eszköz a szép, elegáns céges levélpapír. Új, de már sok fogyasztó számára elérhető, tehát egyre hatékonyabb kommunikációs eszköz az Internet. A marketing terved kialakításakor sem szabad megfeledkezned róla. Egyrészt kihasználhatod, mint információforrást piackutatásra, versenytárselemzésre, hiszen gyors, olcsó és hatékony. A honlap – a mások honlapja is – reklámhordozó, reklám helyezhető el keresőkön, hírszolgáltatókon vagy más népszerű helyeken. A saját honlap alkalmas a cég imázsának erősítésére, az ügyfélszolgálat megoldására. Műszaki és hibakeresési információkat adhat, ügyfél vélemények megismerését, termékinformációk közreadását, rendelések fogadását teheti lehetővé. Alkalmas tehát a fogyasztó tájékoztatására, és a közvetlen kommunikációra is. Érdemes szem előtt tartanod, hogy egy 2007-ben végzett széles körű felmérés szerint a vásárlók hetvennyolc (78) százalékának az a véleménye, hogy valamennyi hirdetési és marketing módszernél jobban megbízik a többi vásárló ajánlásában. A fogyasztók szerint nem a legravaszabb hirdetések késztetik őket a vásárlásra, hanem sokkal inkább az, amit a bizalmukat élvező személyek mondanak nekik a termékekről. A bizalom megalapozásának pedig egyik nagyon hatékony eszköze a korábban már említett küldetés, hiszen üzenet értéke van a külvilág felé és igazodási kereteket határoz meg a munkatársak számára is. A jó küldetés olyan értékeket tartalmaz, amivel mások is szívesen azonosulnak, képszerűen megfogalmazott, egyszerű, értékvezérelt, és a tartalma összhangban van a megvalósítók értékrendjével. Fontos, hogy a küldetés minden alkalmazottat a siker közös akaratára és együttműködésre késztessen. |
