IX. A VÁLLALKOZÁS KOCKÁZATAI

A könyv elején úgy fogalmaztuk meg a vállalkozási tevékenységet, mint amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez. Ebben a fejezetben a kockázatokat vesszük számba. A hazardírozást és a kockázatvállalást – helytelenül – gyakran össze­keverik. A kettő között az adott eseményre gyakorolt befolyás a különbség. A hazárdőr nem elemez, kizárólag tippel. A jó vállalkozó ugyanakkor attól sikeres, hogy felmérve a veszélyeket, hajlandó olyan ésszerű kockázatokat vállalni, amelyek felett még van befolyása. A vállalkozó aktív szerepet játszik a kockázatok csökkentésében. Ennek érdekében előre felméri a veszélyeket, kockázatokat és vannak tervei ezek elkerülésére és/vagy csökkentésére.

Néhány tipikus kisvállalkozói kockázat:

• Vagyonkár – tűz, víz, egyéb elemi kár, vagy lopás, betörés;
• Fogyasztókkal szembeni kötelezettségek gondatlan be nem tartása – például egy terméket továbbértékesítő cég a vevői felé garancia, illetve szavatosság biztosításával felel a termék minőségéért, és kiderül, hogy a termékek egy sorozata gyártási hibás;
• Behajthatatlan követelések, vagyis amikor a vevő a kapott termék, szolgáltatás ellenértékével adós marad, és nem is lehet a tartozást érvényesíteni, vagy csak aránytalanul magas költségekkel;
• Üzleti lopások, amelyet akár a vevők, akár az alkalmazottak követnek el;
• Dolgozók miatti veszteségek – gondatlanság, visszaélések, szándékosan okozott kár (például belső lopások, vagy a fűtésszerelő cég alkalmazottja rosszul szerel fel egy kazánt, ami javíthatatlanul meghibásodik, és a vállalkozónak ki kell cserélni);
• Alkalmazottat ért munkabaleset;
• Pénzügyi menedzsment hibájából vagy egyéb, külső okokból táplálkozó pénzügyi nehézségek;
• Piaci kockázat – a piacon történő nem várt változások következménye, például belép egy komoly versenytárs, vagy gazdasági nehézségek miatt a lakossági piacon az emberek érdeklődése, fizetőképessége hirtelen megváltozik;
• Jogszabályi kötelezettségek be nem tartása, ami adódhat a szabályok nem ismeréséből, félreértelmezéséből, vagy eleve laza jogkövető magatartásból;
• A cég informatikai rendszereit érintő veszélyek – az adatok megváltozása, elveszése, illetéktelen kezekbe való kerülése valamilyen rosszindulatú cselekmény (hozzáférés) következtében, hozzá nem értésből, vagy figyelmetlenségből;
• A vállalkozó egészségi állapotában rejlő kockázat;
• Ellopják, lemásolják a termékünket, egyéb szellemi tulajdonunkat.

A kockázatok mérséklésének első lépése, hogy felméred és megfogalmazod őket, hiszen amíg ez nem történik meg, esélyed sincs védekezni ellenük. Ha megfogalmazod a kockázatot, akkor gyakran meg is tudod szüntetni annak okát. Például új szabályokat tudsz hozni (napi adatmentésről vagy bérfizetés előtti leltározásról), képzésben tudod részesíteni a dolgozóidat, szigorúbb feltételeket tudsz szabni a gyakran késve fizető vevődnek. Az ok megszüntetésén kívül a másik kézenfekvő kockázatkezelési mód a biztosítások kötése. Ezek ugyan nem olcsók, de gondos mérlegelés után érdemes rájuk költeni. Biztosíthatod a vállalkozás vagyontárgyait, az alkalmazottaidat, a saját egészségedet, és köthetsz felelősségbiztosítást arra az esetre, ha véletlenül kárt okozol az ügyfelednek.

Komoly kockázati tényezőket küszöbölhetsz ki, ha megbízható szakértőktől kérsz tanácsot. Ebben az esetben a saját tudásod hiányosságaiból következő kockázatokat tudod elkerülni. Nemcsak a könyvelőre és a jogászra érdemes gondolni: ha alkalmazott felvételét tervezed, akkor ehhez értő szakértőt, ha értékes szellemi tulajdonod van, akkor szellemi tulajdonvédelmi specialistát, ha hitelre van szükséged, vagy be szeretnéd fektetni a vállalkozás megtakarítását, akkor pénzügyi szakértőt is igénybe vehetsz. Nem is beszélve az informatikai szakértőről.

Érdemes a szakértőktől és egyéb forrásokból is folyamatosan tanulni, képezni Magadat, mivel az élethosszig tartó tanulás, a folyamatos informálódás ugyancsak alapvető kockázatkezelési- és mérséklési eszközök.

Végül, de nem utolsó sorban ne feledkezzünk meg az üzleti tervezésről, mint a legalapvetőbb, kihagyhatatlan kockázatmérséklési eszközről. Azzal, hogy előzetesen megtervezed, hogy kinek, mit, hogyan, milyen áron, milyen kommunikációs támogatással fogsz értékesíteni, hogy kiszámolod, hogy kb. mennyi vevőre, mekkora forgalomra, és ehhez kapcsolódóan milyen költségekre számíthatsz, illetve, hogy végiggondolod, hogy mi mindenre lesz szükséged a stabil, megbízható, megfelelő minőséget produkáló és jogszerű működéshez, már rengeteget tettél a kockázatok felismerése, és így mérséklése érdekében. Ha mindezek mellett végiggondolod az ötleted, illetve majdani vállalkozásod erősségeit, gyengeségeit, figyeled a környezetben megjelenő lehetőségeket és leselkedő veszélyeket, és ezek figyelembe vételével tűzöl ki célokat és választasz stratégiát, akkor már aktív kockázatkezelést is folytatsz.

Munkafüzetek

Csatolmány: 

Munkafüzet 38.pdf