A szövetkezet alapítására és működésére vonatkozó szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény tartalmazza. A szövetkezet előnye, hogy ötvözi a gazdálkodási funkciót a kulturális, szociális, közösségszervező funkcióval.
A szövetkezetek és a gazdasági társaságok közötti alapvető különbségek a következők:
- a gazdasági társaság egyetlen célt ismer, a nyereséget, a szövetkezet a tagjai gazdasági, kulturális, szociális és oktatási szükségletei és igényei kielégítésének egységét állítja a középpontba;
- a gazdasági társaságnál a nyereség elosztása a vagyoni hozzájárulás arányában történik, a szövetkezetnél a jövedelem egy része a fel nem osztható közösségi alapba kerül, a másik része a tagoknál csapódik le, részben a szövetkezettel való együttműködésük arányában, részben pedig a vagyoni hozzájárulásuk szerint;
- a gazdasági társaság általában nem képez közösségi célokat szolgáló pénzügyi forrásokat, a szövetkezetnél ezt a célt a közösségi alap szolgálja;
- a gazdasági társaság döntéshozatali rendszerében való részvételt általában a vagyoni hozzájárulás mértéke határozza meg, a szövetkezetnél pedig minden tag egy szavazattal rendelkezik.
Az apró betűvel összefoglalt legjelentősebb különbségek összegezéseként megállapítható: a gazdasági társaság a tőkét működteti a tulajdonos hasznára, a szövetkezet pedig az együttműködésre képes közösségekben azokat a társadalmi erőforrásokat mobilizálja, amelyek egyébként az egyének elkülönült működésével nem érvényesülhetnének. A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegy-tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.
Szövetkezetet legalább hét tag alapíthat. Az alapító tagok lehetnek belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok azonban együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét.
A szövetkezetben lehetnek úgynevezett befektető tagok, akik – mint ahogy a nevükben is benne van – csak vagyoni hozzájárulással tartoznak. A befektető tagok száma azonban nem haladhatja meg a taglétszám 10 százalékát, részjegyeik névértéke pedig a részjegy-tőke 30 százalékát. A befektetői tagok kivételével a szövetkezeti tagok személyesen kötelesek közreműködni a szövetkezet tevékenységében. A szövetkezet jogi személy. Tagjait a szövetkezet tartozásaiért korlátolt felelősség terheli, vagyis csak a részjegyével felel.
A szövetkezet is a cégbejegyzéssel jön létre, ennek megalakítását is a székhely szerint illetékes megyei bíróságnál, mint cégbíróságnál kell bejelenteni. A szövetkezet alapszabályát is közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.