A gazdasági társaságok alapításának legfontosabb szabályait a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény tartalmazza.
E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítását, szervezetét és működését, a társaságok alapítóinak, illetve tagjainak (részvényeseinek) jogait, kötelezettségeit, felelősségét, továbbá a gazdasági társaságok formaváltását, egyesülését, szétválását és jogutód nélküli megszűnését. Gazdasági társaság csak az e törvényben szabályozott formában alapítható.
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság (kkt.) és a betéti társaság (bt.), jogi személyiséggel rendelkező társaságok pedig a korlátolt felelősségű társaság (kft.) és a zártkörűen működő, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaság (zrt., illetve nyrt.). Léteznek még az egyesülés és a közös vállalat elnevezésű jogi formák, de ezeket csak jogi személyek alapíthatják, természetes személyek nem.
Valamennyi gazdasági társaság cégnévvel rendelkezik.
Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, működő társaságba tagként beléphetnek, társasági részesedést (részvényt) szerezhetnek. Gazdasági társaság alapításához - a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével - legalább két tag szükséges. Gazdasági társaság átalakulással is létrehozható.
Gazdasági társaságok létesítő okirata a társasági szerződés. Ennek belső tartalmát részben a törvény által kötelezően meghatározott, részben a felek megegyezésére bízott tételek alkotják. A gazdasági társaságok létrehozásához mindenképpen ügyvédet kell igénybe venni. Feltétlenül keress megbízható, jó ügyvédet, akivel alaposan meg tudod beszélni a tervezett vállalkozás helyzetét, fel tudod tenni neki a kérdéseidet. A nem megfelelő társasági szerződés később sok komplikációt okozhat. A társasági szerződés aláírása és ügyvédi ellenjegyzése után az ügyvéd benyújtja a cégbejegyzési kérelmet a Cégbíróságra. Ettől kezdve a társaság előtársaságként megkezdheti az üzletszerű tevékenységet, kivéve, ha az hatósági engedélyhez kötött, mert akkor meg kell várni a cégbírósági bejegyzést. A gazdasági társaságok a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés dátumával jönnek létre. Szerencsére ma, az elektronikus cégbejegyzés korában a bírósági bejegyzés már legfeljebb néhány napot vesz igénybe.
A következőkben vázlatosan bemutatjuk az alapításnál szóba jöhető formák legfontosabb jellemzőit.
Közkereseti társaság (kkt.)
A kkt.-ban a tagok száma legalább kettő, felső határ nincs. A tagok közösen folytatnak gazdasági tevékenységet, a társaság rendelkezésére bocsátott vagyonnal. Az alaptőke minimumára nincs jogszabályi előírás. A kkt. nem jogi személy, kötelezettségeiért egész vagyonával felel. Ha a vállalkozás vagyona nem elegendő a tartozások kiegyenlítésére, akkor azokért a tagok felelnek korlátlanul és egyetemlegesen. Az egyetemlegesség azt jelenti, hogy a hitelezők bármelyik tagtól követelhetik a tartozás teljes összegét, függetlenül a tagok vagyoni hozzájárulásának mértékétől. Ez a társasági forma a korlátlan és egyetemleges felelősség elvéből következően a tagok egymás iránti bizalmára épül.
A kkt. az egyetemleges felelősség miatt nem túl gyakori társas vállalkozási forma Magyarországon, 2007-ben a bejegyzett vállalkozásoknak kevesebb, mint 1%-a működött ebben a formában.
Betéti társaság (bt.)
Betéti társaság alapításához és működéséhez minimum két tag szükséges. A betéti társaság jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, ahol a beltag(ok) felelőssége a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan (több beltag esetén a kötelezettség egyetemleges), míg a kültag(ok) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje(jük) erejéig felelnek. A betéti társaság számára nincs előírva a kötelező minimális alaptőke. A bt. legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelyen mind a beltag(ok), mind a kültag(ok) részt vesz(nek). Ha a társasági szerződés külön kitér rá, akkor a kültag is feljogosítható az üzletvezetésre és a képviseletre.
Korlátolt felelősségű társaság (kft.)
A kft. olyan jogi személyiségű gazdasági társaság, amely előre meghatározott mértékű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben csak törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. Kft.-t egy tag is alapíthat. A kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb 500.000 forintnál, a tagok törzsbetétje nem lehet kevesebb százezer forintnál és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. A tagok törzsbetétei pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhatnak, ezek aránya nincsen a törvényben meghatározva.
Egy kft. alapításához társasági szerződésre, egyszemélyes kft. alapításához alapító okirat elfogadására van szükség. A kft. legfőbb szerve a taggyűlés, a kft. ügyvezetését és képviseletét a tagok által a tagok közül vagy kívülállók köréből választott ügyvezető látja el. Az eddig tárgyalt társasági formákkal szemben a legjelentősebb különbség az, hogy valamennyi tag felelőssége – ha nem képviselik a céget, vagy nem élnek vissza a korlátolt felelősségükkel – korlátozott, vagyis kizárólag a vagyoni betétjük szolgáltatásáért felelnek.
Részvénytársaság
A részvénytársaság előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. Megkülönböztetünk zártkörűen működő részvénytársaságot (zrt.) és nyilvánosan működő részvénytársaságot (nyrt.). A zrt.-t előre meghatározott személyek alapítják, míg az nyrt. alapítása nyilvánosan, részvényjegyzés útján történik.
A zrt. alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál, míg nyrt. esetén ez húszmillió forint. A részvénytársaság az alaptőkéjét részvényjegyzés útján gyűjti össze. A részvényesek a részvénytársaság működésének gazdasági kockázatait vállalják. A részvényesek csak a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatásáért felelősek. A részvénytársaságnak, mint társaságnak a kötelezettségeiért a részvényesek nem tartoznak felelősséggel.